Mi a bűnbánat?!? Sima győzelemre számítottam, de persze van 2-3 csapat, akik ellen hagyományosan nehezen megy. Az egyik a Detroit. Még az is oké, hogy nehezen megy, de mi a lónak a f@asza történt? Hazai pályán?!? Egy harmadra való kapuralövésünk volt egész meccsen, a korongszerzésünk szánalmas, az első sorunk szánalmas, az egész kutyaütő társaság szá-nal-mas! A Chychrun vs Fox bunyó is csak egy lagymatag lötyögésnek tűnt a harmadik harmadban, még a csecsemők sem ébredtek fel rá a kispad mögött ásítozó anyukák karjaiban. Ideje felrázni a csapatot, mert önveszélyesek vagyunk...
A szezon utolsó mérkőzésén sikerült legyőzni Johnesz GM csapatát. Ahhoz képest, hogy idegenben voltunk, sikerült végéig diktálni az iramot, a Toronto csak futott az eredmény után. Sokkal többet lőttünk kapura, leütköztük őket 31 vs 19-re, és a korongért is nagyobb lelkesedéssel kapartunk. Brandon Saad lőtt nekünk egy gólt. Tárgyaltunk a cseréjéről, de sajnos nem sikerült megszerezni, pedig el tudnám képzelni az első sorban Neal-el párban... Na mindegy. Különben Neal visszatért, 2+1-el jelezte, meg négy ütközéssel és négy szerzett koronggal. És meglett az idei 25. találata. Filip Forsberg is 2+1, Karlsson 0+2, szóval az első sor hozta a kötelezőt.
Mivel nem bírom nézni, ha a Wild topic fölött van más csapatok topicja, ezért jöjjön egy kis
Alapszakasz értékelés
A csapat teljesítményével maradéktalanul elégedett vagyok. Nagyon szoros mezőnyben sikerült megnyerni az alapszakaszt. Annyiban szerencsénk is volt, hogy a sérülések csak az utolsó 20-25 meccsen ütöttek be, akkor mondjuk csőstül jött az áldás.
Kapusok
Bobrovsky 72 meccsen 90.22%-os védési hatékonysággal és 2.24-es GAA-val remekelt.
Poulin 10 meccsen 93.25%-al és 1.1GAA-val brillírozott. Természetesen ő kapta a könnyű mérkőzéseket, de pont azt vártuk tőle, hogy azokat hozza.
Legtöbb pont
Henrik Samuelsson végzett a házi pontlista élén 38+26=64 ponttal, mindezt 80 meccsen. Ez az egész ligában a 15. helyre volt elegendő.
William Karlsson 26+34=60 pontot gyűjtött.
Filip Forsberg 27+31=58 pontot szorgoskodott össze mindössze 70 mérkőzésen.
Legtöbb gól
Itt is Samuelsson volt a legjobb 38 találattal, ezzel liga 5. lett.
Forsberg jócskán lemaradva 27 góllal a második.
A harmadik helyen ketten osztoznak: Karlsson és Jason Millen is egyaránt 26-26 góllal.
Legtöbb gólpassz
Az első helyen Jakob Chychrun, az első sor hátvédje tanyázik 36 asziszttal.
A második Karlsson 34-gyel.
A harmadik ismét egy védő, Aaron Ekblad 33 gólpasszal.
+/-
Karlsson +40-nel liga második.
Forsberg +38-cal liga harmadik.
Chychrun +37-tel liga ötödik.
Érdemes még megemlíteni
természetesen James Neal-t. 63 meccsen 25+23=48 pontot szedett össze, +32-vel a negyedik legjobb a csapatban, 195-öt ütközött és 210-et lőtt kapura.
Meg Tabanov-ot is. 32 meccsen 15+13=28, +12. Nála jobb beugróst keresve sem találhatnék.
A Playoff-ot a Blues ellen kezdjük. Nem számítok könnyű párharcra, de azért bízom benne, hogy sikerül elkalapálni Johnesz mester legényeit.
Ez kellemetlenül szoros volt. A statisztikák szerint is teljesen kiegyenlített mérkőzést sikerült összehozni az első meccsen hazai pályán. A Blues agresszívabb játékot nyomot, ez látszik a 26 vs 21-es ütközési arányon, de szerencsére Bernier nem volt csúcsformában a kapuban, és ezt a csatáraink ki is használták. Forsberg a jobbszélről jól adogatott, 0+3-mal zárt. Karlsson 1+1, és a sérülésből visszatérő, hihetetlenül konzisztensé (39!!!) váló Neal is betalált egyszer.
Pedig milyen jól indult! Az 5. percben már vezettünk kettővel, mert Forsberg kétszer is betalált. Aztán a második harmadban egyenlített a Blues, a harmadikban szintén, a hosszabbításban pedig a vendégek koncentráltak jobban. A lövésszámunk végül is rendben volt, de a 3PP-ből egyet sem tudtunk gólra váltani. A Blues most is agresszív játékot játszott, ezúttal be is jött nekik a több ütközés, 27 vs 19-re nyerték. Ráadásul Bobrovsky ma szunyókált a kapuban, ez elfogadhatatlan a playoffban! Forsberg 2+0, fő kiszolgálója pedig a támadó szellemű hátvéd, Chychrun 0+3 volt.
Ma este nagyon szépen odatették magukat a srácok! Az első idegenbeli mérkőzésen mindenben jobban teljesítettünk, mint a hazaiak. Rommá lőttük Bernier-t, aki nem is bírta a nyomást, és végre az ütközésekbe is rendesen belementünk, 38 vs 35-re nyertük ezt a műfajt. Már az első harmad felénél két gólal vezettünk, köszönhetően a második és a negyedik sor támadóinak, és bár Hughes szépített, Samuelsson még kettőt berámolt, hogy biztos legyen a győzelem.
Nehéz mérkőzésen sikerült nyerni. A harmadik sorunk, az ütköző srácok begrindeltek egy gólt, a balszélső Lauzon első találatát szerezte. De gólt szerzett még a negyedik, trapper sor is, szóval a kiegészítő egységek remekül működtek. Ismét sokat ütköztünk, csak Jason Millen hétszer kente az ellent a palánkra! Bobrovsky is jól védett, így pedig nem nehéz győzni. Lauzon a hajtásban kicsit megsérült, de a köv meccsre összefoltozzák, Uijanov, a fizikai védőnk is visszatér, lejárt az eltiltása.
Ismét viszonylag kiegyenlített mérkőzést játszottunk: a lövésszámok, ütközések, faceoff-ok nagyjából hasonlóak voltak. Pozitívum, hogy végre sikerült betalálni PP-ben, eddig ebben nem szerepeltünk túl jól. Ami eldönthette a meccset és az egész párharcot, az a kapusteljesítmény. Sem Vasicek, sem Bernier nem tudott kiemelkedőt nyújtani, ellenben Bobrovsky-nak csak egy megingása volt, annyi meg benne van öt mérkőzésben.
A második Playoff kör első hazai meccsén kiütöttük a Flames-t. Érdekesség, hogy a hat találatból csak az elsőt jegyzi első soros csatár. Lett két hátvéd gólunk és hármat a negyedik, trapper sorunk grindelt össze. Ennek megfelelően a negyedik sor balszélsője, Patrik Berglund 2+1, a center Boone Jenner 1+1, a hátvéd Jakob Chychrun szintén 1+1. Az ütköző sor enforcere, Lauzon 0+2, ami annyira nem meglepő, mert igen tehetséges ebben a műfajban is, nem csak a verekedésben.
Ma is nagyon vadak voltunk, haha. A lövésszámokból is látszik, hogy végig domináltuk a mérkőzést. Az Flames kapusa, Oettinger ma sem állt a helyzet magaslatán. Neal mesterhármast szerzett! Az alapszakasz utolsó negyedét kihagyó erőcsatár alaposan kipihente magát, és a meccs elején kétszer, majd a végén levezetésképpen még egyszer betalált. Jakob Chychrun, az első sor hátvédje 1+1. Berglund, a tegnapi meccs hőse kisebb sérülést szenvedett, a doki majd megmondja, játszhat-e a következő mérkőzésen.
Felszívta magát a Flames, kiküzdött egy hosszabbítást, és a ráadás negyedik percében be is verték a győztes gólt. Igazából két dologban volt jobb a Calgary. Egyszer a PP-ben. Kettőből kettőt értékesített a kimondhatatlan nevű Andrew Mangiapane, ami nem gyenge mutatvány. Másodszor a kapusteljesítményben. Oettinger remek napot fogott ki, Bobrovsky pedig valószínűleg az orosz kaviár miatti hascsikarástól nem tudott koncentrálni. Azonnali hatállyal diétára száműztem.
Saller legényei megint overtime-ra vitték a meccset. Minden gólunkra gyorsan ütöttek egyet, igy nem sikerült dönteni a rendes játékidőben. A Flames több mutatóban is jobbnak bizonyult. Többet lőttek kapura, a korongot is gyakrabban szerezték meg. Igaz, lőttünk egy PP gólt, de Hodgson ütött is egyet nekünk, amikor mi voltunk emberelőnyben, szóval ezzel nem voltunk előrébb. Gólerős hátvédünk, Jakob Chychrun döntötte el a mérkőzést a hosszabbítás 4. percében. 37 vs 22-re leütköztük őket, és Olga Bobrovskaya gatyába rázta a férjét, így a kapusteljesítmény is jobb volt, mint amit Oettinger tudott produkálni. Karlsson 1+1, Neal 0+2, és fontos még megemlíteni a hátvéd Ekblad-ot 0+1-gyel, 5 lövéssel és 8 ütközéssel szerzett 10-es értékelést.
Jó nagy zakóval kezdtük hazai pályán a párharcot. Próbálok bűnbako(ka)t keresni, és adná magát a második gólszerző, Monahan-Millen-Samuelsson Boyd-McLennan sor, ugyanis sikerült négy gólt kapni, mikor ők voltak a jégen, vagy Bobrovsky, aki 23 lövésből 6 gólt engedett, így 73.9%-os védési hatékonyságot produkált. De ha megnézem a statisztikákat, akkor inkább azt mondanám, hogy egy kiegyenlített mérkőzésen nem volt szerencsénk. Többet lőttünk kapura, de a Red Wings hálóőre, Jake Allen hozta a kötelezőt, 27 vs 28 volt az ütközések száma, a jó passzok mennyisége is nagyon hasonlóan alakult. De több eladott korongunk volt (25 vs 17), és Bobnál is minden befelé pattant. A köv meccsen ügyesen kikapcsoljuk majd az idegesítő figurákat, mint Landeskog, Seider meg Zadorov, és minden rendben lesz itt.
Na ez már jobban tetszik. A végeredmény ugyan nem mutatja, de meglehetős fölényben voltunk végig a mérkőzésen. A rengeteg lövésből azért kettő bement Allen-nek, aki ma is idegesítően jól szerepelt. Jobban mentünk a korongokért és fordítottunk az eladott pakkos statban, most 31 vs 35 lett, ami jelentős javulás, de még mindig nem az igazi. Van erre egy elméletem, meg kell majd nézni. Uijanov volt az első gól szerzője, hát nem tőle vártam, de pont jókor talált be a védekező hátvéd. Reméljük elkapta a fonalat
Az idei playoffban ez a harmadik hosszabbításunk és második hosszabbításos vereségünk. A Red Wings ellen elég nyögvenyelősen megy a dolog, és most nem sikerült Landeskog-ot meg Seider-t semlegesíteni, meg is lett az eredménye. A támadó szellemű hoki sem mindig válik be, a kevés szerephez jutó negyedik sorunk pedig elég gyengén teljesít, akárcsak Bobrovsky, szóval össze kell kapni a csapatot.
Az eligazítás megtette a hatását, idegenben vertük rommá a Red Wings-et. Elhúztunk három góllal, és a második harmad végén még felzárkóztak 3:2-re, de a harmadik harmadban már csak mi találtunk be.
Minden jelentős mutatóban sokkal jobban teljesítettünk, és ezt most tükrözte az eredmény is. És bár Bob továbbra sem teljesít kiugróan jól, az emberelőnyös mutatónk pedig semmit sem javul, hiába erőlködök, nade a PK, kéremszépen, hát ez micsoda őrület már! A Detroit két emberelőnye alatt ütöttünk három emberhátrányos gólt, ilyet sem láttam még!
Monahan 1+3, Karlsson és Uijanov (utóbbi amúgy továbbra is Physical Defenseman) 1+2, Millen 2+0. Alakul ez.
Szoros győzelem hazai pályán. Elég nyugis meccs volt, ahol a fizikai hátrányunkat (16 vs 23-ra vesztettük az ütközéspárbajt) szabálytalankodással próbáltuk kiegyenlíteni. Szerencsére a PK egység működik, és ha a másban nem is, kapuralövésben és helyzetkihasználásban jobbak voltunk a Red Wings-nél.
Az sem zavart össze bennünket, hogy Allen helyett Varlamov volt a kezdő kapus, ő is megkapta a három gólját. Senki sem nyújtott kiemelkedő teljesítményt (kivéve Sharangovich-ot az ellenfélnél, de az most nem fontos ).
Ami érdekes, hogy az ütköző sorunk begrindelt egy gólt, Letandresse első idei PO találatát szerezte.
A támadó szellemű hoki meghozta az várt eredményt: rengeteg kapuralövésünk volt és eggyel több gólt ütöttünk, mint a Detroit. Az első és a második sor gólja nem meglepő, de a harmadikét megint Uijanov, az eddig fakezűnek tartott hátvéd szerezte.
Ezt a párharcot is sikerült megnyerni, így idén is döntősök vagyunk. Érdeklődve várjuk az ellenfelünket.
Ismét szarul kezdtük a párharcot. A Pingvinek beálltak a semleges harmadba védekezni és sikeresen megakasztották az egész pályás letámadásunkat. Szinte el sem jutottunk Shaw kapujáig. Az első gólt ugyan mi szereztük, de utána jött egy nem is olyan rövid zárlat, ahol kaptunk hármat. Innen már csak botorkáltunk a pályán. Az első sorunk rengeteg játékidővel sem tudott semmi pozitívat alkotni, a második és harmadik is csak kapta a gólokat. A negyedik sor teljesítménye volt csak értékelhető, de az meg kevésnek bizonyult a fordításhoz.
Sikerült feltörni a Pens semleges harmadban felállított védelmét, és odabaxtunk rendesen. Pedig igazából kábé hasonló volt a kapuralövések és az ütközések száma, és sokkal több korongot adtunk el, mint amennyit szereztünk. Amiben jobbak voltunk az a passz pontosság, a helyzetkihasználás és a kapusteljesítmény. Bobrovsky 95.65%-os védési hatékonysága tényleg király. Aaron Ekblad hátvédposztból 1+2 és +4, Neal 2 asziszt és +4, Romanov pedig újabb emberhátrányos gólt szerzett.
A Pens hazai pályán is beállt védekezni, és nagyban akadályozta a passzjátékunkat, de nem adtuk fel az eddigi stratégiát, sőt, dobtunk rá egy lapáttal. A megoldás a gyors korcsolyázás és a lövöldözés minden lehetséges helyzetből a gólszerző soroknak, a többieknek pedig a játék tördelése és a védekezés. Egyelőre működni látszik a támadóhoki a bunkerhoki ellen.
A második és a negyedik sorunk szállította a gólokat. Kiemelkedő mezőnyjátékos nem igazán akadt, hacsak nem a hátvéd McLennan 1 gólpasszal és +3-as mutatóval, vagy Uijanov, aki jól elkalapálta Saari-t. A kapuban Szergej viszont brillírozott, ezt várom egy ilyen kaliberű kapustól.
A negyedik mérkőzés meglehetősen gólzáporosra sikerült, pedig visszaálltunk a fineszesebb, passzolgatós játékra. A Penguins az elején még tudott 1-1-re egyenlíteni, de utána már mindig le voltak maradva 1-2 góllal.
Az első két sor megtáltosodott: Filip Forsberg 2+0, Jason Millen 1+1, Jakob Chychrun 0+3. De betalált még Neal és a harmadik sor erőcsatára, Simmonds is.
Comments
Mi a bűnbánat?!? Sima győzelemre számítottam, de persze van 2-3 csapat, akik ellen hagyományosan nehezen megy. Az egyik a Detroit. Még az is oké, hogy nehezen megy, de mi a lónak a f@asza történt? Hazai pályán?!? Egy harmadra való kapuralövésünk volt egész meccsen, a korongszerzésünk szánalmas, az első sorunk szánalmas, az egész kutyaütő társaság szá-nal-mas! A Chychrun vs Fox bunyó is csak egy lagymatag lötyögésnek tűnt a harmadik harmadban, még a csecsemők sem ébredtek fel rá a kispad mögött ásítozó anyukák karjaiban.
Ideje felrázni a csapatot, mert önveszélyesek vagyunk...
A szezon utolsó mérkőzésén sikerült legyőzni Johnesz GM csapatát. Ahhoz képest, hogy idegenben voltunk, sikerült végéig diktálni az iramot, a Toronto csak futott az eredmény után. Sokkal többet lőttünk kapura, leütköztük őket 31 vs 19-re, és a korongért is nagyobb lelkesedéssel kapartunk.
Brandon Saad lőtt nekünk egy gólt. Tárgyaltunk a cseréjéről, de sajnos nem sikerült megszerezni, pedig el tudnám képzelni az első sorban Neal-el párban... Na mindegy.
Különben Neal visszatért, 2+1-el jelezte, meg négy ütközéssel és négy szerzett koronggal. És meglett az idei 25. találata.
Filip Forsberg is 2+1, Karlsson 0+2, szóval az első sor hozta a kötelezőt.
Alapszakasz értékelés
Kapusok
Ez kellemetlenül szoros volt. A statisztikák szerint is teljesen kiegyenlített mérkőzést sikerült összehozni az első meccsen hazai pályán.
A Blues agresszívabb játékot nyomot, ez látszik a 26 vs 21-es ütközési arányon, de szerencsére Bernier nem volt csúcsformában a kapuban, és ezt a csatáraink ki is használták.
Forsberg a jobbszélről jól adogatott, 0+3-mal zárt.
Karlsson 1+1, és a sérülésből visszatérő, hihetetlenül konzisztensé (39!!!) váló Neal is betalált egyszer.
Pedig milyen jól indult! Az 5. percben már vezettünk kettővel, mert Forsberg kétszer is betalált. Aztán a második harmadban egyenlített a Blues, a harmadikban szintén, a hosszabbításban pedig a vendégek koncentráltak jobban.
A lövésszámunk végül is rendben volt, de a 3PP-ből egyet sem tudtunk gólra váltani. A Blues most is agresszív játékot játszott, ezúttal be is jött nekik a több ütközés, 27 vs 19-re nyerték. Ráadásul Bobrovsky ma szunyókált a kapuban, ez elfogadhatatlan a playoffban!
Forsberg 2+0, fő kiszolgálója pedig a támadó szellemű hátvéd, Chychrun 0+3 volt.
Ma este nagyon szépen odatették magukat a srácok! Az első idegenbeli mérkőzésen mindenben jobban teljesítettünk, mint a hazaiak. Rommá lőttük Bernier-t, aki nem is bírta a nyomást, és végre az ütközésekbe is rendesen belementünk, 38 vs 35-re nyertük ezt a műfajt.
Már az első harmad felénél két gólal vezettünk, köszönhetően a második és a negyedik sor támadóinak, és bár Hughes szépített, Samuelsson még kettőt berámolt, hogy biztos legyen a győzelem.
Nehéz mérkőzésen sikerült nyerni. A harmadik sorunk, az ütköző srácok begrindeltek egy gólt, a balszélső Lauzon első találatát szerezte. De gólt szerzett még a negyedik, trapper sor is, szóval a kiegészítő egységek remekül működtek.
Ismét sokat ütköztünk, csak Jason Millen hétszer kente az ellent a palánkra! Bobrovsky is jól védett, így pedig nem nehéz győzni.
Lauzon a hajtásban kicsit megsérült, de a köv meccsre összefoltozzák, Uijanov, a fizikai védőnk is visszatér, lejárt az eltiltása.
Ismét viszonylag kiegyenlített mérkőzést játszottunk: a lövésszámok, ütközések, faceoff-ok nagyjából hasonlóak voltak. Pozitívum, hogy végre sikerült betalálni PP-ben, eddig ebben nem szerepeltünk túl jól.
Ami eldönthette a meccset és az egész párharcot, az a kapusteljesítmény. Sem Vasicek, sem Bernier nem tudott kiemelkedőt nyújtani, ellenben Bobrovsky-nak csak egy megingása volt, annyi meg benne van öt mérkőzésben.
A második Playoff kör első hazai meccsén kiütöttük a Flames-t. Érdekesség, hogy a hat találatból csak az elsőt jegyzi első soros csatár. Lett két hátvéd gólunk és hármat a negyedik, trapper sorunk grindelt össze.
Ennek megfelelően a negyedik sor balszélsője, Patrik Berglund 2+1, a center Boone Jenner 1+1, a hátvéd Jakob Chychrun szintén 1+1.
Az ütköző sor enforcere, Lauzon 0+2, ami annyira nem meglepő, mert igen tehetséges ebben a műfajban is, nem csak a verekedésben.
Ma is nagyon vadak voltunk, haha. A lövésszámokból is látszik, hogy végig domináltuk a mérkőzést. Az Flames kapusa, Oettinger ma sem állt a helyzet magaslatán.
Neal mesterhármast szerzett! Az alapszakasz utolsó negyedét kihagyó erőcsatár alaposan kipihente magát, és a meccs elején kétszer, majd a végén levezetésképpen még egyszer betalált.
Jakob Chychrun, az első sor hátvédje 1+1.
Berglund, a tegnapi meccs hőse kisebb sérülést szenvedett, a doki majd megmondja, játszhat-e a következő mérkőzésen.
Felszívta magát a Flames, kiküzdött egy hosszabbítást, és a ráadás negyedik percében be is verték a győztes gólt.
Igazából két dologban volt jobb a Calgary. Egyszer a PP-ben. Kettőből kettőt értékesített a kimondhatatlan nevű Andrew Mangiapane, ami nem gyenge mutatvány.
Másodszor a kapusteljesítményben. Oettinger remek napot fogott ki, Bobrovsky pedig valószínűleg az orosz kaviár miatti hascsikarástól nem tudott koncentrálni. Azonnali hatállyal diétára száműztem.
Saller legényei megint overtime-ra vitték a meccset. Minden gólunkra gyorsan ütöttek egyet, igy nem sikerült dönteni a rendes játékidőben.
A Flames több mutatóban is jobbnak bizonyult. Többet lőttek kapura, a korongot is gyakrabban szerezték meg. Igaz, lőttünk egy PP gólt, de Hodgson ütött is egyet nekünk, amikor mi voltunk emberelőnyben, szóval ezzel nem voltunk előrébb.
Gólerős hátvédünk, Jakob Chychrun döntötte el a mérkőzést a hosszabbítás 4. percében.
37 vs 22-re leütköztük őket, és Olga Bobrovskaya gatyába rázta a férjét, így a kapusteljesítmény is jobb volt, mint amit Oettinger tudott produkálni.
Karlsson 1+1, Neal 0+2, és fontos még megemlíteni a hátvéd Ekblad-ot 0+1-gyel, 5 lövéssel és 8 ütközéssel szerzett 10-es értékelést.
Most egy kicsit pihenünk és várjuk az ellenfelet.
Jó nagy zakóval kezdtük hazai pályán a párharcot. Próbálok bűnbako(ka)t keresni, és adná magát a második gólszerző, Monahan-Millen-Samuelsson Boyd-McLennan sor, ugyanis sikerült négy gólt kapni, mikor ők voltak a jégen, vagy Bobrovsky, aki 23 lövésből 6 gólt engedett, így 73.9%-os védési hatékonyságot produkált.
De ha megnézem a statisztikákat, akkor inkább azt mondanám, hogy egy kiegyenlített mérkőzésen nem volt szerencsénk. Többet lőttünk kapura, de a Red Wings hálóőre, Jake Allen hozta a kötelezőt, 27 vs 28 volt az ütközések száma, a jó passzok mennyisége is nagyon hasonlóan alakult. De több eladott korongunk volt (25 vs 17), és Bobnál is minden befelé pattant.
A köv meccsen ügyesen kikapcsoljuk majd az idegesítő figurákat, mint Landeskog, Seider meg Zadorov, és minden rendben lesz itt.
Na ez már jobban tetszik. A végeredmény ugyan nem mutatja, de meglehetős fölényben voltunk végig a mérkőzésen. A rengeteg lövésből azért kettő bement Allen-nek, aki ma is idegesítően jól szerepelt.
Jobban mentünk a korongokért és fordítottunk az eladott pakkos statban, most 31 vs 35 lett, ami jelentős javulás, de még mindig nem az igazi. Van erre egy elméletem, meg kell majd nézni.
Uijanov volt az első gól szerzője, hát nem tőle vártam, de pont jókor talált be a védekező hátvéd. Reméljük elkapta a fonalat
Az idei playoffban ez a harmadik hosszabbításunk és második hosszabbításos vereségünk.
A Red Wings ellen elég nyögvenyelősen megy a dolog, és most nem sikerült Landeskog-ot meg Seider-t semlegesíteni, meg is lett az eredménye. A támadó szellemű hoki sem mindig válik be, a kevés szerephez jutó negyedik sorunk pedig elég gyengén teljesít, akárcsak Bobrovsky, szóval össze kell kapni a csapatot.
Az eligazítás megtette a hatását, idegenben vertük rommá a Red Wings-et. Elhúztunk három góllal, és a második harmad végén még felzárkóztak 3:2-re, de a harmadik harmadban már csak mi találtunk be.
Minden jelentős mutatóban sokkal jobban teljesítettünk, és ezt most tükrözte az eredmény is. És bár Bob továbbra sem teljesít kiugróan jól, az emberelőnyös mutatónk pedig semmit sem javul, hiába erőlködök, nade a PK, kéremszépen, hát ez micsoda őrület már! A Detroit két emberelőnye alatt ütöttünk három emberhátrányos gólt, ilyet sem láttam még!
Monahan 1+3, Karlsson és Uijanov (utóbbi amúgy továbbra is Physical Defenseman) 1+2, Millen 2+0.
Alakul ez.
Szoros győzelem hazai pályán. Elég nyugis meccs volt, ahol a fizikai hátrányunkat (16 vs 23-ra vesztettük az ütközéspárbajt) szabálytalankodással próbáltuk kiegyenlíteni. Szerencsére a PK egység működik, és ha a másban nem is, kapuralövésben és helyzetkihasználásban jobbak voltunk a Red Wings-nél.
Az sem zavart össze bennünket, hogy Allen helyett Varlamov volt a kezdő kapus, ő is megkapta a három gólját.
Senki sem nyújtott kiemelkedő teljesítményt (kivéve Sharangovich-ot az ellenfélnél, de az most nem fontos
Ami érdekes, hogy az ütköző sorunk begrindelt egy gólt, Letandresse első idei PO találatát szerezte.
A támadó szellemű hoki meghozta az várt eredményt: rengeteg kapuralövésünk volt és eggyel több gólt ütöttünk, mint a Detroit.
Az első és a második sor gólja nem meglepő, de a harmadikét megint Uijanov, az eddig fakezűnek tartott hátvéd szerezte.
Ezt a párharcot is sikerült megnyerni, így idén is döntősök vagyunk. Érdeklődve várjuk az ellenfelünket.
Ismét szarul kezdtük a párharcot.
A Pingvinek beálltak a semleges harmadba védekezni és sikeresen megakasztották az egész pályás letámadásunkat. Szinte el sem jutottunk Shaw kapujáig.
Az első gólt ugyan mi szereztük, de utána jött egy nem is olyan rövid zárlat, ahol kaptunk hármat. Innen már csak botorkáltunk a pályán.
Az első sorunk rengeteg játékidővel sem tudott semmi pozitívat alkotni, a második és harmadik is csak kapta a gólokat. A negyedik sor teljesítménye volt csak értékelhető, de az meg kevésnek bizonyult a fordításhoz.
Sikerült feltörni a Pens semleges harmadban felállított védelmét, és odabaxtunk rendesen. Pedig igazából kábé hasonló volt a kapuralövések és az ütközések száma, és sokkal több korongot adtunk el, mint amennyit szereztünk.
Amiben jobbak voltunk az a passz pontosság, a helyzetkihasználás és a kapusteljesítmény.
Bobrovsky 95.65%-os védési hatékonysága tényleg király.
Aaron Ekblad hátvédposztból 1+2 és +4, Neal 2 asziszt és +4, Romanov pedig újabb emberhátrányos gólt szerzett.
A Pens hazai pályán is beállt védekezni, és nagyban akadályozta a passzjátékunkat, de nem adtuk fel az eddigi stratégiát, sőt, dobtunk rá egy lapáttal. A megoldás a gyors korcsolyázás és a lövöldözés minden lehetséges helyzetből a gólszerző soroknak, a többieknek pedig a játék tördelése és a védekezés. Egyelőre működni látszik a támadóhoki a bunkerhoki ellen.
A második és a negyedik sorunk szállította a gólokat. Kiemelkedő mezőnyjátékos nem igazán akadt, hacsak nem a hátvéd McLennan 1 gólpasszal és +3-as mutatóval, vagy Uijanov, aki jól elkalapálta Saari-t.
A kapuban Szergej viszont brillírozott, ezt várom egy ilyen kaliberű kapustól.
A negyedik mérkőzés meglehetősen gólzáporosra sikerült, pedig visszaálltunk a fineszesebb, passzolgatós játékra. A Penguins az elején még tudott 1-1-re egyenlíteni, de utána már mindig le voltak maradva 1-2 góllal.
Az első két sor megtáltosodott: Filip Forsberg 2+0, Jason Millen 1+1, Jakob Chychrun 0+3. De betalált még Neal és a harmadik sor erőcsatára, Simmonds is.